Ez állati jó! – Állati szelfik Natasával 1.

Sziasztok!

Endre Natasa vagyok, igazi állatbarát, imádom az állatokat egytől-egyig! Baranya vármegyében élek egy igen pici faluban. A Szentlőrinci Általános Iskola Hetvehelyi Általános Iskola Tagintézménye 4. osztályába járok. Van két kisebb testvérem, én vagyok a legnagyobb. Példaként állok előttük, ezért fontos, hogy mit tanítok nekik, mit látnak tőlem. Sokat segítek otthon. Már egész kis koromtól vannak háziállataim, amiket én gondozok. Most éppen nyuszim, fürjeim, papagájaim és kutyám van, Alíz. Ovis korom óta állatorvos szeretnék lenni. Tudom, hogy sokat kell ahhoz még tanulnom és nőnöm, de ettől nem tud eltántorítani senki!

Szeretnék egy kicsit mesélni az iskolai életemről és arról, hogy az iskolánkban milyen fontos szerepet tölt be az állatvédelem. Az intézményünk számára nemcsak a tanulás és a jó jegyek számítanak, hanem az is, hogy érzékeny, felelős gondolkodású felnőttekké váljunk, akik tisztelik, szeretik és óvják a környezetüket, beleértve az állatokat is. Ezért rendkívül izgalmas az állatvédelmi témahét, amely során számos programon vehettünk részt és még az iskolai mindennapjainkban is figyelmet fordítunk az állatvédelemre. Az iskolai életem során számos élménnyel gazdagodtam, de talán a legfontosabb az állatvédelem iránti elköteleződés. Fontos, hogy ne csak a könyvekből, hanem a való életben is megértsük, milyen felelősséggel tartozunk az állatok iránt. Iskolánknak van egy iskolacicája, Zokni. Mindennap megetetjük, friss vizet kap naponta többször, mert csak azt szereti, takarítjuk a fekhelyét, játszunk vele és természetesen orvoshoz is vitte Andi néni, ivartalanítva lett és a kötelező védőoltását is megkapta, féregtelenítve is van rendszeresen. Nagyon szeretem, igazán barátságos cicus. Nekem nagyon jó, hogy itt is van állat, mert ha hiányzik Alíz, vagy a többi állatom, akkor szünetben meglátogatom Zoknit és simogatom.
Az iskolánk büszke arra, hogy évről évre részt veszünk az állatvédelmi témahétet. Ilyenkor az egész iskolában különböző eseményeket és foglalkozásokat szervezünk, hogy jobban megismerjük az állatok védelmének fontosságát. Az osztályok előadásokat hallgatnak, kisfilmeket nézünk, interaktív játékokon keresztül és számos más módon bővítjük a tudásunkat a felelős állattartásról és a fenntartható jövőről. A különleges programokon még közelebb kerülünk az állatokhoz és jobban megértjük, hogyan tudunk segíteni nekik. Lehetőséget teremtenek arra is, hogy együtt dolgozzunk és barátokat szerezzünk, akik osztoznak az állatok iránti szeretetünkben.

Az állatvédelem nemcsak egy újabb tanulási feladat, hanem egy életforma! Nekem egy olyan mentorom van, aki elhivatatottságával példaként áll előttem és mellettem van mindig. Hiszem, hogy az iskolai közösségünk ereje abban rejlik, hogy együtt dolgozunk az állatokért, és hogy minden kis lépés előrébb visz minket ahhoz, hogy felnőttként már mindenki úgy fog gondolkodni az állatvédelemről és a felelős állattartásról, ahogy szükséges az állatok jóllétéhez! Ezért is ragadom meg az összes lehetőséget, hogy tegyek a jóllétükért. Nagy élmény volt számomra, hogy ellátogattunk egy közeli állatmenhelyre, vittünk tápot, élelmet és pórázokat, fekhelyeket. Sétáltattunk is kiskutyákat. Én egy nagyon édes kis fekete kutyust sétáltattam, haza is szerettem volna vinni. Őt is, meg mindegyiket! De tudom, hogy ha nem tudok mindenkiről megfelelően gondoskodni, akkor az nem lenne jó döntés…

Köszönöm, hogy megoszthattam veletek az iskolai életem és az állatvédelem iránti elköteleződésemet! Remélem, hogy Ti is kedvet kaptatok ahhoz, hogy aktívan részt vegyetek az állatvédelmi kezdeményezésekben, hiszen együtt sokat tudunk tenni az állatok védelméért!
Tartsatok Velem legközelebb is, amikor a kedvenc vadállataimról osztok meg érdekességeket és játékra is foglak hívni Titeket! Hamarosan jelentkezem!

Írta: Endre Natasa (mentortanára: Erős Andrea)