Komplex zoológia tehetséggondozó program

A 2025/26-os tanévben a Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium elnyerte a Nemzeti Tehetségprogram, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatását, amiből egy új ötlet alapján, innovatív, zoológiai fókuszú tehetséggondozó programot valósított meg. Az alábbi cikkben a program főbb pontjait és azok pedagógiai értékeit, innovációit mutatjuk be.

60 órás tehetséggondozó program:

A projekt legfőbb eleme kétségkívül egy hatvan tanórából álló, az egész tanévet végig kísérő oktatóprogram volt. Ezen alkalmak során, változatos módszerekkel és munkaformákkal igyekeztünk a tanulók számos képességét, kompetenciáját fejleszteni, hogy mindenki a saját tanulási stílusának legmegfelelőbb formában is hozzájuthasson fontos információkhoz. Ennek érdekében elméleti tantermi órák mellett laborgyakorlatokra, terepgyakorlatokra, szituációs játékokra is sor került. A program komplexitását az adja, hogy nemcsak a biológia tantárgy (azon belül is a zoológia) jelent meg, hanem az angol nyelvi képességek fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektettünk.

A tanórák témái változatos megközelítésből dolgozták fel az állatvilággal kapcsolatos ismereteket. Szóba került rendszertan, evolúcióbiológia – különös tekintettel a konvergens evolúció jelenségére, de biogeográfiai ismeretekkel is gyarapodtak a diákok, és konzervációbiológiával, vagyis a természetvédelem tudományával (pl.: inváziós fajok) is foglalkoztunk. Hangsúlyos témakört jelentett az állatkertészet – itt a tartástechnológiát, a természetvédelmi munka jelentőségét is elemeztük. Szintén fontos téma volt a felelős állattartás, annak jogi megközelítése is, például a veszélyes állatokkal kapcsolatos ismeretek gyarapítása. További kiemelt témaként foglalkoztunk az állategészségügyi kérdésekkel, állatorvosi gyakorlattal, zoonózisokkal is.

Módszertani ötletek, jógyakorlatok

Jogos gyakorlati kérdés lehet, hogy milyen kiegészítő módszerek használhatóak a fenti ismeretek átadásához?

Az állatorvosi ismeretek oktatásában nagyon jól jön, ha van vállalkozó kedvű állatorvos, akit felkérhetünk egy gyakorlati foglalkozás megtartására. A mi esetünkben dr. Kovács Tamás Sándor doktor úr tartott három órás gyakorlati foglalkozást. A tanulók maguk végezhették el (állatorvos felügyelete mellett) tengerimalacok karomvágását, Giardia-tesztjét, illetve hüllők microchip-leolvasását is. Megismerkedtek számos állatorvosi eszközzel (otoszkóp, laringoszkóp, véroxigénszint-mérő, stb.), mobil vérlaborral egyaránt. Esettanulmányokkal színezve röntgen és ultrahang-képeket elemeztek, illetve az ivartalanítás fontosságáról is tanultak. Mindezek a tudományos ismereteken túl a pályaorientációt, szemléletformálást is segítették.

A mi programunkban sarkalatos pont volt, hogy számos ismeretet élő állatok bevonásával oktattunk. Ennek ékes példája az iskolában felállított, konvergens evolúciót szemléltető terráriumrendszer, melyben különböző kontinensek falakó, esőerdei gyíkjait tudjuk gondozni. A tanulók maguk ápolják az állatokat, rendezték be a terráriumokat, és napi megfigyelésekkel erősítik az elméleti ismereteket – s ugyanezt akváriumok segítségével is megvalósíthattuk. Mindez egyben felelős állattartásra is neveli a tanulókat, hiszen tanári felügyelet mellett nekik kell gondoskodni a rájuk bízott állatok jóllétéről. A felelős állattartást megtámogattuk laborgyakorlattal is, itt kiemelném a vízkémiai elemzéseket. Egyszerű csepptesztek segítségével, de akár komolyabb laboratóriumi háttérrel is kiválóan minősíthető akváriumok vízkémiája. Így gyakorlatorientáltan értik meg a tanulók akár édesvízi, akár tengervízi akváriumok példáján, hogy a víz kémiai összetevői mennyire kardinális kérdést jelentenek a benne élő állatok jólléte kapcsán. Nem mellesleg, magas szintű természettudományos (pl.: kémiai) ismeretek és laboratóriumi képességek sajátíthatóak el ezen az úton.

További kiváló jógyakorlat az állatkertészeti ismeretek észrevétlen gyakorlásához egy komplex állatkertépítő stratégiai kártyajáték alkalmazása, melyben a „Gazdálkodj okosan” játék elvei mentén kell állatkertet tervezni, limitált alapterület és pénzügyi keret mellett, minél magasabb népszerűségi és természetvédelmi pontszámot összegyűjtve. Ez a játék kiválóan fejleszti a stratégiai gondolkodást, a több szempontot figyelembe vevő tervezést és az interperszonális képességeket is.

Tanórán kívüli programok

Rendkívül sokat jelentenek egy tehetséggondozó programban, ha sikerül a hagyományos iskolai keretekből kissé kimozdulva több téren is kamatoztatni a megszerzett képességeket, vagy éppen új impulzusok által érzékenyedni, elmélyedni egy témában. Ennek az első szintje, ha – még az iskolában maradva – rendhagyó eseményeket szervezünk. Ilyenek a szakmai előadások, melyekből a programban mi kettőt valósítottunk meg. Prof. Egri Borisz egyetemi tanár, állatorvos tartott állategészségügyi előadást diákjainknak, kiemelt hangsúllyal a zoonózisok veszélyeire, lehetőségeire – a kiváló előadásmód rendkívül megnyerő volt diákjainknak. Dr. Vági Balázs, a Debreceni Egyetem zoológusa egy nehezebb témát hozott közérthetően a gimnáziumban – a szaporodásbiológia és az evolúció kapcsolatát mutatta be kétéltűek példáján, megfűszerezve egzotikus kutatóútjainak élményeivel.

A második szintet képviselik a kirándulások. Ilyen lehetőség például a témában, ha ellátogatunk valamelyik állatkertbe, vagy egyetemre. Az Állatorvostudományi Egyetem zoológus képzésébe is betekintést nyerhettünk, valamint az Anatómia Tanszéket is meglátogathattuk. Állatkert-látogatás több is volt az év során, melyek végül a külön programok harmadik szintjét is megvalósították, amikor valós elemzés, komplex helyzetértékelés történik, mintegy terepgyakorlat formájában.

Állatkert-látogatások

Három ország négy, különböző nagyságrendű állatkertjét látogattuk meg. A győri Xantus János Állatkertben, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a csehországi Zlin város állatkertjében, illetve a bécsi Schönbrunni Állatkertben is tettünk látogatást. Természetesen fontos szempont volt a zoopedagógiai oktatás, a fajok ismerete – bár egy állatkerti látogatás ennél sokkal szélesebb tanulási lehetőséget nyújt. A puszta fajismereten túl az állatrendszertan, szervezettan, élettan, biogeográfia, természetvédelmi biológia, evolúcióbiológia széles köre áttekinthető egy ilyen alkalommal, de akár botanikával is foglalkozhatunk (főleg, ha jelentős növénygyűjtemény is van a kertben), sőt, a biokémiai ismeretek elmélyítésére is van lehetőség – például a tevék zsírraktározása és a biológiai oxidáció, valamint annak végtermékeként képződő víz értelmezése által. Mindezekre rakódik rá – a már említett harmadik szintként – ha képessé válnak a diákok összehasonlító elemzéseket is végezni. Melyik állatkert milyen tartástechnológiát alkalmaz? Hogyan jelenik meg a környezetgazdagítás? Milyen elven rendeződik az állatkert (rendszertani, vagy épp biogeográfiai)? Melyek a hangsúlyos fajok, mi alapján áll össze a gyűjtemény? Mennyire súlyoz a természetvédelemre, a fajmegőrzésre az adott intézmény?
Ezek mind-mind olyan kérdések, melyek kiváló összehasonlítási alapot adnak, és fejlesztik a tanulók sok szempontot is kezelni képes kritikus gondolkodását – amit természetesen az élet számos más helyzetében is kamatoztathatnak. A külföldi állatkertekben tett látogatások pedig az idegen nyelvi képességek autentikus gyakorlásának lehetőségét is megadják egyszerűen, gyorsa, ráadásul költséghatékonyan.

Összegzés

S hogy mit ad egy tehetséggondozó program? Természetesen, rengeteg új szakmai ismeretet, de ez messze nem írja le a hasonló programok lényegét. A komplex, kritikus és rendszerszintű gondolkodás fejlesztése, az érzelmi bevonódás és érzékenyítés, a pályaorientáció, a specifikus témák iránt mutatott érdeklődés kibontakozásának lehetősége, a gyakorlati tapasztalatszerzés, a szociális kapcsolatok erősödése, az énhatékonyság megélése mind-mind olyan hozadéka ezeknek a projekteknek, melyek diákok tucatjai számára lehetnek élethosszig meghatározó jelentőségűek.

Írta: Liziczai Márk