Interjú a Rókales szerzőjével

Az állatbarát szakkör alkalmi újságírói Kurunczi Norbertet kérdezték a vadvédelemről. A Rókales facebook – blog szerzője, számtalan szívmelengető rókás videó készítője és a balatonőszödi Rókales Alapítvány alapítója felvételeivel sokat tesz azért, hogy népszerűsítse a rókák játékos, kíváncsi, intelligens természetét. Az állatbarátok őt kérdezték a magyarországi rókák helyzetéről, rejtélyes világáról. A beszélgetés során sok érdekességet megtudtunk a ravaszdiról, de Norbi számos tévhitünket is eloszlatta. Vajon a valóságos „Vuk” is így rá tudja szedni az embereket? Mi is most a helyzet a rókák és az emberek között?
Látjuk a felvételeken, hogy milyen békésen együtt él a mentett rókákkal. Lehete háziasítani a rókákat, ha a kölyökkorától nevelik? Bárki kerülhet velük a természetes környezetükben ilyen kapcsolatba? Valamilyen szinten elképzelhető a kötődés. Ha nagyon piciként kerül valakihez a kölyökróka, és olyan környezetet tud kialakítani, ami hasonló a természetes élőhelyéhez. Erre nagyon fel kell készülni, pontosan tudnod kell, hogy mit hogyan kell tenned.De ez ne legyen célja senkinek! Ők vadállatok, a vadonban van a helyük. A mi kapcsolatunk a rókákkal sokkal összetettebb. Amiket a videókon is láttok. De ennek a hátterében komoly munka folyik. A videók célja, hogy formálja a képet, ami az emberekben él a rókákkal kapcsolatban.
A mentett rókák a rehabilitáció alatt ugyanúgy igényelnek foglalkozást, mint a kutya vagy a macska? Nem tanítom őket. Nem igényelnek foglalkozást, ők vadállatok. Nagyon nincs is rá idő, hiszen olykor 60-70 kölyökről és 10 felnőtt rókáról kell gondoskodnom. Az a különleges az egész Rókalesben, hogy ezek a megmentett állatok tudnak így – ahogy a videókban látható – viselkedni azokkal, akik megmentették őket. Nagyon hálásak tudnak lenni. Rendkívül intelligensek és emlékeznek arra, ami velük történt.  Például volt egy nagyon beteg kis rókám, akit 2-3 hónap alatt hoztuk helyre, addig velünk lakott a házban, aztán elengedtük. A mai napig néha visszajár, felmászik az emeletre és ott békésen alszik. Arra is emlékszik, hogy hol van rés a kerítésen, és ott tud visszatérni hozzánk.
Bárki tarthat rókát, ha felkészült és figyelembe veszi az állat igényeit? Igazából nem. Ehhez nagyon sok engedély szükséges. Az ember környezete általában elzárkózik attól, hogy rókákat vagy bármilyen állatokat tartsanak a közvetlen közelében. A Rókales Alapítvány 2022 júliusától működik, azóta a vadászokkal is sokszor kerültem összetűzésbe, mert én szeretném megváltoztatni a rókákról kialakított képet. Azt szeretném, ha az emberek úgy gondolnának a rókákra, mint különleges megismerésre méltó vadállatra. Mert ők vadállatok, a vadonban van a helyük. A mi célunk, hogy harmóniában a természettel segítsük és rehabilitáljuk a sérült, beteg, meglőtt, kotorékmentett egyedeket.
Akkor ismerjük meg a rókákat! Falkában él, vagy esetleg családban? A fiatal egyedek még olykor együtt mozognak, de alapvetően párban élnek. Amikor ők párt választanak az gyakran egy életre szól, együtt nevelik fel a kölyköket, ezt nevezhetjük családnak. De sohasem állnak össze egy nagyobb falkába, hogy együtt vadásszanak. Általában a hím róka szerzi meg a zsákmányt, míg a nőstény az utódokra vigyáz, tanítja őket.
Tényleg ravasz állat, vagy különösebben intelligens? Szerintem igen. Ha az intelligenciádat rosszra használod, akkor ravasznak nevezhetnek, ha jóra, akkor okosnak. Ez megközelítés kérdése. Nagy hasznát veszik az eszüknek, ha a tyúkólat kell kirabolni. Össze tudnak dolgozni, az egyik el tudja terelni a figyelmét a házőrzőnek, a másik pedig összeszedi a zsákmányt. A kölyköket az anyjuk neveli, ha elmegy vadászni, akkor magukra vannak utalva. Rá vannak kényszerülve, hogy nagyon gyorsan tanuljanak.  
A rókákkal kapcsolatban gyakran merül fel a veszettség kérdése. Létezik még ez a betegség? Honnan lehet felismerni, ha egy róka veszett?  Ez nagyon ritka dolog. A veszettség ellen vakcinázással védekeznek, mivel ez évek óta hatásos védekezési módszer, ezért a veszettség rendkívül ritkán fordul elő, főként a Dunántúlon. Azonban nem lehet félvállról venni. Az elmúlt években az ukrán határ közelében találtak veszett egyedeket, ezért itt körültekintőbben kell eljárnia az érintett szerveknek. A veszettség az idegrendszert támadja meg, onnan lehet felismerni, hogy a rókának habzik a szája, csikorgatja a fogait, látszólag meg akar harapni téged, vagy a kutyádat, akkor nagy valószínűséggel veszett. De sok olyan esettel találkoztam, amikor ehhez hasonló tüneteket mutatott az állat. A száj habzását az esetek nagy százalékában mérgezés okozza, a rendezetlen mozgás mögött általában fejsérülés áll, amit egy autóbalesett eredményezhetett.
A rókák és az emberek egymás mellett élése olyakor konfliktusokat szül, például, ha a róka bejár a lakott területre és esetleg megdézsmálja a baromfiudvar lakóit. Mit tanácsol a békés együttélés érdekében? Szerezzünk be egy jó kutyát! Ez a leghatásosabb megoldás. Sok baromfitartó azonban a saját kutyáját sem úgy nevelte fel, hogy a baromfiak közelébe engedhetné, hiszen a kutya is zsákmánynak tekintené a szárnyasokat. Másrészről fontos lenne a megfelelő kerítés, amin nem juthat ki a tyúk és be a róka. Érdemes lenne rendszeresen ellenőrizni, kijavítani a réseket. Sokan azonban a saját állataikról sem gondoskodnak megfelelőn. Szabadon csipegetnek alkonyatig a tyúkok az erdő szélén. Ez olyan, mintha felkínálnánk a vörösöknek a vacsorát. Nem megfelelő szemétkezelés, kóborállatok jelenléte- magával hozza a róka közeledését a lakott területekhez és ez vezethet konfliktusokhoz
Milyen esetekben van szüksége a rókáknak az állatvédő beavatkozására? A róka nem veszélyeztetett faj, mégsem hagyhatjuk, hogy az emberi tevékenységből fakadó sérülésektől szenvedjen. Ez az állatvédelem egyik kritériuma, a fájdalom-, és stresszmentes élet. Olyan esetekhez hívnak, amikor például egy róka a lakott területen belül reked. Egy kertben, egy medencében, vagy ha megsérül, mert elütötte egy autó. Rendszeresen kell segíteni a kotorékban árván maradt kölyköknek, akiknek a szüleit kilőtték a vadászok, nélkülünk hosszú éhhalál várna rájuk. Ezeket a sérült állatokat rehabilitáljuk az ország egész területéről. Amikor felépülnek, és készen állnak rá, visszaengedjük őket a vadonba. Ez a célunk.
Milyen további célja van még a rókák mentésével kapcsolatban? Rengeteg kölyökrókát megölnek a kotorékozás során. Azt szeretném elérni, hogy ezt ne lehessen folytatni, hogy minden rókának legyen esélye valamit kezdeni az életével. Kölyöknevelési időszakban ne lehessen a szukát kilőni, hiszen akkor a kicsik napokig szenvednek, míg éhen halnak. Kutyák, macskák esetében ez nagy felháborodást vált ki. Miben más a két élőlény? Mindegyiknek megvan a maga szerepe a természet körforgásában, ezért kell foglalkozni a vadak védelmével is.

A képen a szerzők: Sulyok Marcell, Tahin Noel, Kiss Rozina, Eszlinger Emili, Farkas Léna, Fix Péter, Kovács Dia és Líra